Amikor egy hozzátartozónk meghal, rengeteg tennivaló szakad a nyakunkba. Alig van időnk arra, hogy eldöntsük, hagyományos módon temessék el, vagy inkább hamvasztást szeretnénk. Érdemes alaposan megfontolni a döntést, ez ugyanis hosszú távon kihat életünkre.

Mi történik hamvasztáskor?

Hamvasztáskor elsőként azonosítják az elhunytat a halottvizsgálati bizonyítvány és az azonosító űrlapok összevetésével. Ezután az elhunyt egy egyedi sorszámot kap egy éghetetlen anyagból készült lapocskán, ami mindvégig az elhunyt mellett marad a hamvasztás során. A hamvasztókemencébe helyezést megelőzően ellenőrzik, hogy az üres legyen, majd még egyszer ellenőrzik a halott személyazonosságát. Ezután ellenőrzik a kemence hőmérsékletét, mely és 750-900 fokos kell legyen, majd behelyezik a testet és 1000-1100 fokon elvégzik a hamvasztását. A folyamat körülbelül egy órán keresztül tart, ezalatt folyamatosan figyelemmel kísérik a folyamatot, melyet számítógépek irányítanak. A hamvasztás végére minden szerves anyag elhamvad, pusztán a csontváz izzik a hamvasztó kemencében. Eztután körülbelül fél óráig hűtik a hamvakat, majd a csontokat porrá őrlik. Az azonosító lapkát rögzítik az urnabetéten, majd a hamvak behelyezését követően légmentesen lezárják.

Milyen lehetőségeink vannak a hamvasztást követően?

A hamvakat elhelyezhetjük temetőben, temetkezési emlékhelyen, hazavihetjük és szétszórathatjuk, de bizonyos szabályokat be kell tartanunk.

A legáltalánosabb az, hogy a hamvasztást követően temetőben, ún. colombárium fülkében helyezik el az urnákat. Ezek kőből készült könyvespolcszerű, gyakran falba mélyített urnahelyek, melyeket az urna behelyezését követően gránitból vagy márványból készített előlappal zárnak le. Ez az lap helyettesíti a sírkövet, ezen szerepelnek az elhunyt adatai, néhány személyes szó.

Az urnát hagyományos sírba is temettethetjük, ezt akkor szokták leggyakrabban választani, amikor az elhunyt házastársát olyan sírba temették, ahol egyidejűleg kialakított az ő helyét is.

A hamvak szórása történhet temetőben az erre a célra kialakított szóróparcellákban. Télen a temetőben történő szórásra csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre. Arra is van lehetőség, hogy templomok altemplomában történjék a szórás. Lehetőségünk van hajós temetésre is, ilyenkor a hamvakat a vízben lebomló, sóból készült urnába teszik és természetes anyagokból készült dekorációval eresztik a folyóba.

Hamvasztást vagy hagyományos temetést válasszunk?

A döntést befolyásolhatja vallásos meggyőződésünk és anyagi lehetőségeink is. A hamvasztás lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos temetkezés, ráadásul lehetőségünk van a kapcsolódó költségeket még jobban csökkenteni. Amennyiben hitvilágunk nem tiltja elhunyt szerettünk hamvasztását, sokkal több lehetőség közül választhatunk. Vannak, akik szeretnek temetőbe járni és ott megemlékezni szerettükről, mások ezt személytelennek érzik, és inkább otthonukban, vagy az elhunyt kedvenc helyén szeretnék tudni urnáját. Az altemplomokat is sokan választják végső nyughelyül, itt biztonságban és szent helyen érzik szerettüket.

A szórásos temetések esetében a hamvak egyből visszakerülnek a természet keringésébe, igaz, így a szertartást követően már nem lehet látogatni, más módot kell találni emlékének megőrzésére. Ebben az esetben viszont további költségek sem terhelik a hozzátartozókat, nem szükséges a sírhely vagy urnahely megváltása, nincsenek fenntartási költségek sem.